A levegőminőség pontos megértéséhez ma már nem elegendő néhány mérőállomás adata: egyre nagyobb szükség van a részletes, valós idejű információkra. Erre kínál innovatív megoldást a Miskolci Egyetem és önkormányzati partnerei által létrehozott PM monitoring hálózat, amely Miskolcon és Kaposváron is új szintre emelte a levegőminőség vizsgálatát. A rendszer nemcsak a szakemberek számára jelent előrelépést, hanem a lakosság részére közvetlenül hozzáférhetővé teszi az adatokat, ezzel erősítve a környezeti tudatosságot és a helyi folyamatok megértését.

Két város, egy rendszer

2021 szeptemberében indult el a szállóport mérő monitoring hálózat Miskolcon, majd 2021 novemberében Kaposváron is telepítették a rendszert. A Miskolcon működő 60, valamint a Kaposváron üzemelő 20 mérőegység adatai valós időben bárki számára elérhetők az online felületen. A hálózat 2024 novemberétől tovább bővült, így már Miskolc környező településein is zajlanak mérések.

A közel öt éve működő PM monitoring által minden eddiginél részletesebben vizsgálhatók a helyi levegőminőségi sajátosságok. A sűrű lefedettségnek köszönhetően nemcsak az aktuális állapot követhető nyomon, hanem a szállópor kialakulása, terjedése és annak iránya is.

Lokális folyamatok és városi mintázatok

A mérések egyik legfontosabb tanulsága, hogy mind Miskolc, mind Kaposvár esetében gyakran alakulnak ki eltérő levegőminőségi viszonyok a városon belül. Előfordul, hogy egyes városrészek kifejezetten szennyezettek, míg más területeken jóval kedvezőbb értékek mérhetők.

Ezek a jelenségek hozzájárulnak a lokális folyamatok mélyebb megértéséhez, és segítenek feltárni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a levegőminőség alakulását. A mérőhálózat így nemcsak adatokat szolgáltat, hanem értelmezhető mintázatokat is kirajzol.

Megbízható adatok, folyamatos ellenőrzés

A hálózatban működő mérőegységek PM_10- és PM_2,5-koncentrációt, valamint hőmérsékletet és páratartalmat mérnek, az adatokat pedig valós időben továbbítják egy központi adatbázisba, ahol azok megjelenítése és további feldolgozása történik. Fontos kiemelni, hogy az alkalmazott, úgynevezett low-cost szenzorok mindegyike kalibráción esik át, valamint néhány mérőegységet folyamatosan összehasonlítanak a hivatalos Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adataival is. Ez objektív képet ad a rendszer teljesítményéről.

Lakossági elérés és szemléletformálás

A monitoring hálózat jelentős szerepet játszik a szemléletformálásban is. Az online felületnek és a kapcsolódó kommunikációs tevékenységeknek köszönhetően több mint húszezer aktív felhasználó követi a méréseket, a kattintások száma pedig elérte a hatszázezret.

Az előadások, rendezvények és egyéb megjelenések révén az érdeklődők folyamatosan naprakész információhoz juthatnak, ami hozzájárul a levegőminőséggel kapcsolatos tudatosság erősítéséhez.

Fejlesztések és jövőbeli irányok

A rendszer működtetése és karbantartása folyamatos feladat, amely magában foglalja a szenzorok időszakos cseréjét és a hálózat fejlesztését is. Az elmúlt évek tapasztalatai stabil alapot biztosítanak a további bővítésekhez.

A jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a mesterséges intelligencia alapú adatbányászati kutatások. Ezek célja a szenzorok pontosságának növelése gépi tanulási módszerekkel, valamint egy új, mesterséges intelligenciával támogatott elemző platform kialakítása, amely még mélyebb betekintést nyújthat a levegőminőségi folyamatokba.